Ukrajna átírta a történelmet: Kárpátalja egy pillanatig sem volt a magyaroké, és nem is lesz soha (VIDEÓ)

Miért NEM magyar Kárpátalja? A régió teljes története a térképen – ezzel a címmel kering az ukrán médiában egy sokkoló videó, amit immár csaknem 700 ezren láttak, és megdöbbentő állításokat tartalmaz.

„Senki számára sem titok, hogy Magyarország kormánya máig abban reménykedik, hogy bekebelezi Kárpátalját. Ezért a térségért már ősidők óta harcolnak a különböző birodalmak és államok. De most Ukrajnához tartozik. Az igazság az, hogy Kárpátalja lakosságának többsége mindig ukrán volt, történetük a Kijevi Rusz idejére vezethető vissza. Mi több, 1939-ben éppen a kárpátaljaiaknak sikerült létrehozniuk a független ukrán államot” – állítja a felvétel.

– hangzik el a bevezetőben, amelyet egy hosszú történelmi áttekintés követ.

„1015-ben, amikor Volodimir fejedelem meghalt és Kijevben elindult a hatalomért vívott harc, a szomszédos Magyarország kihasználta a kedvező helyzetet. I. István király a monarchia határainak kiszélesítése érdekében apránként elfoglalta Kárpátalját. A magyar hatalom nekilátott a terület kisajátításához és az asszimilációhoz. A magyar hatalom a helyi lakosok számára nehéz életet és az embert próbáló fizikai munkát jelentett. A magyar mágnások kisajátították az új földeket és hasznot húztak a parasztok kizsákmányolásából. Ugyanakkor egyáltalán nem fejlesztették Kárpátalját, és ez szegénységbe taszította az ott lakókat” – hangzik el a felvételen, amely szerint a helyiek ruszinoknak tekintették magukat, vagyis a Kijevi Rusz lakosainak.

A szerzők ezt követően a tatárjárást elevenítették fel, amellyel szemben esélye sem volt „Kárpátalja ukrán lakosságának”, majd kitértek arra is, hogy miután a Habsburg-birodalom kezébe került Kárpátalja, jobb volt az ott élő ukránoknak, mert az osztrák hatalom humánusabb volt, mint a magyar.

– hangzik el a videóban, amely szerint a XVIII. század végén az egész térségben bevezették a kizárólag magyar nyelven történő oktatást azzal a céllal, hogy asszimilálják a kárpátaljaiakat.

A történet úgy folytatódik, hogy az ukránok megértették, hogy bármilyen kedvező alkalmat fel kell használni szabadságuk kivívására. 1848 tavaszán Európában egy sor forradalom zajlott, amelyeknek célja a monarchia hatalmának korlátozása és alkotmányos irányítás bevezetése volt. A Habsburgok soknemzetiségű birodalmát sem kerülte el a forradalom. A magyar elit felhasználta az alkalmat arra, hogy függetlenséget harcoljon ki a magyar királyságnak, amelynek része kellett legyen Kárpátalja is. A kárpátaljaiak azonban nem szándékoztak megadni magukat, és igyekeztek nemzeti autonómiát szerezni.

– állítják az ukránok, akik szerint később a Csehszlovákiához való tartozást a helyiek jobbnak ítélték, mint a magyar hatalom visszatérését.

Később Magyarország, amely Hitler szövetségese volt, úgy döntött, hogy kihasználja Prága gyengeségét, és belefogott Kárpátalja visszaszerzésébe. Október elején Budapest német egyetértéssel megszállta Ungvár, Munkács és Beregszász városát. „Az agresszorok terveinek megvalósítása 1939. március 14-én kezdődött. Akkor Kárpátalja területét majdnem 40000 magyar katona szállta meg” – mondják.

– folytatódik a történet, amely szerint a magyar megszállás 1944 késő őszéig tartott, és ez az ukrán mozgalom aktivistáinak üldöztetését jelentette. A megszálló adminisztráció erőszakos magyarosítást hajtott végre a helyi lakosság körében, rájuk erőltetve a magyar nyelvet és kultúrát.

„Amikor 1944 őszén, a háború vége után Kárpátalján megjelent a Vörös Hadsereg, a lakosság szenvedései végében reménykedett” – szögezték le. 

– hangzik el a „fináléban”.

A film így végződik: „A magyar imperialisták viszont továbbra is dédelgetik terveiket és csak arra várnak, hogy Ukrajna meggyengüljön, és kevés vérrel visszaszerezzék Kárpátalját. De ezt nem fog nekik sikerülni, mert a történelem arra tanít, hogy az ukránok mindig harcolni fognak a függetlenségükért és a hazájukért.”

Nyitókép: AFP/Angela Weiss